Ravenna

Ravenna olasz város Emilia–Romagna régióban. Csatorna köti össze az Adriai-tengerrel. Egykor egy bizonyos időszakban a nyugat-római birodalom, majd az osztrogót királyság, majd a ravennai exarchatus fővárosa volt, most Ravenna megye székhelye. Kora keresztény műemlékei az UNESCO Világörökség listáján szerepelnek.

Ravenna Itália egyik legrégebbi városa, eredetét valószínűleg az etruszkoknak köszönheti. Később gallok és azután rómaiak birtokába került. I.e. 88-ban a város lakói római polgárjogot nyertek.

Piazza del Popolo:

• Palazetto Veneto: loggiás oszlopokkal díszített 6. századi épület.
• Apollinaris és Vitalis oszlopa: Ravenna védőszentjeinek szobrai tekinthetők meg a két oszlopon a 15.századból.

Garibaldi tér:

• Dante mauzóleuma: Dante Alighieri (1265-1321) eredetileg először a ferencesrendi temetőbe került, majd 1519-ben Medici Leo pápa elrendelte hazavitelét. A ferences atyák elrejtették a koporsót. Így 1780-ban az üres sír helyére emelték a mauzóleumot. 1865-ben végül megtalálták az ereklyét egy falban, ami fölé harangtornyot építettek fölé.

Ariánusok keresztelőkápolnája (Battistero degli Ariani): az ariánus keresztény irányzat nem ismerte el Jézust és a Szentháromság isteni voltát, az Atyával való egylényegűségét. Ebben a szellemben díszítették a keresztelőkápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló: az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust Michelangelo kora előtt.

Theodorik mauzóleuma (Mausoleo di Teodorico): 10 szögletű, két szintes zömök építmény, a tetejét lezáró boltozat isztriai mészkő monolit, melynek méretei: 10,9 m átmérőjű, 1 m vastag, kb. 300 tonna súlyú. A felső szinten porfír kád látható, csak a császároknak kijáró köből. Egy monda szerint a kegyetlen király úgy félt a villámlástól, hogy a kő alá menekült, de az mégis agyonsújtotta.

San Vitale-székesegyház (Basilica di San Vitale): a bizánci, centrális templomtípus, martyreum egy példája. San Vitalis római katona volt Milanóban, aki Szent Agricola-val együtt halt vértanúhalált, az egyik legenda szerint Bologna-ban (ahol szintén templomot emeltek a két szent tiszteletére). Szent Vitalis ravennai imádásáról az V. századból értesülünk először: a mai bazilika helyén egy oratórium állt. Később született meg a szent katona ravennai mártíromságának legendája, mely alátámasztotta itteni tiszteletét.

Galla Placidia mauzóleuma (Mausoleo di Galla Placidia): a San Vitale székesegyház mellett található síremlék építésekor egy mára elpusztult császári udvari Szent Kereszt bazilikához kapcsolódott. Galla Placidia I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár testvére volt, akit 410-ben a nyugati gótok Róma feldúlásakor elraboltak és 414-ben feleségül adták Athaulf királyhoz. Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később testvére feleségül kényszerítette II. Constantinus társcsászárhoz, akitől két gyermeke született: a későbbi III. Valentinianus császár és Honoria. Férje halála után, később gyermeke kiskorúsága miatt a nyugat-római birodalom uralkodója, régens volt Ravennában(424-445). 450-ben halt meg. A síremlék 440-450 között épült Galla Placidia megbízásából. Görögkereszt alaprajzú, az ókeresztény mozaikkultúra emlékei láthatók falain. A szarkofágokban III. Valentianus, II. Constantinus és Galla Placidia nyugszanak.

Az Új Szent Apollinariusz bazilika (Basilica di Sant'Apollinare Nuovo): az ariánus Theodorik király építtette a VI. sz. első felében, két fala 24 látványos oszlopon fekszik. Mozaikjai: fent – Krisztus élettörténete, balra – 22 szűz, jobbra – 26 mártír, a bejáratnál – Classis kikötője illetve Theoderik palotája (=Ravenna városa). Mennyezete a 17. századból származik.

Ortodox keresztelőkápolna (Battistero Neoniano): a római időkben vízvezetékelzáró fürdő volt a nyolcszögű, kupolás épület. Római stílusú kupolamozaik díszíti, mely Krisztus keresztelését ábrázolja antik felfogásban. Megjelenik rajta a tizenkét apostol alakja és templomi helyiségek ábrázolása is. Mindez az egyházat jelképezi. Az ablakoknál arabeszkek között próféták láthatók.

Érseki palota múzeuma (Museo Arcivescovile): világhírű műemlékkel dicsekedhet: itt látható pl. Maximianus érsek (Ravenna első érseke) elefántcsontból faragott trónja, mely az 5. századból származó alexandriai munka. Az érseki palotakápolna mozaikdíszítése szintén rendkívüli. Továbbá egy kőbe vésett húsvéti öröknaptár emelkedik ki a lapidárium tárgyai közül.

A Classe-i Szent Apollinariusz bazilika (Basilica di Sant'Apollinare in Classe): a 6. század első felében épült a bazilika Ravenna védőszentjének sírhelye fölött. Mozaikok és márványszarkofágok díszítik.