Porto Viro kialakulása
PORTO VIRO - kialakulásának rövid története
Donada és Contarina városok egyesüléséből született Porto Viro, a Pó-delta Veneto-i Regionális Parkjának egyik legfontosabb városa. Területét délen a Po di Venezia és a Po di Maistra, nyugaton a Collettore Padovano, és északon a Po di Levante vize veszi körül. Keleten horgászatra alkalmas völgyek sorozata és lagúnák választják el az Adriai-tengertől.
Az első helytörténeti adatok – i.e. 1000 körül – az ókori venétekig vezethetők vissza, akiket az etruszkok, görögök, majd a rómaiak követtek. Innen származik az "Eracle di Contarina" bronzszobor (i.e. 500-ból), melyet jelenleg az Adria-i Nemzeti Régészeti Múzeum őriz.
A rómaiak építették a Septem Maria kereskedelmi központot a Popilla út mentén, amely Rimini és Aquileia között teremtett kapcsolatot.
1484-ben a Velencei Köztársaság uralma alá került. Ezt követően számos velencei nemesi család telepedett le ide: Contarini, Donà, Pisani, Cappello, Pesaro és mások. Udvarházaik körül több falu alakult ki – ezek ma is tanúskodnak nevükkel eredetükről és a velencei hatásról.
A terület jelenlegi alakját a "taglio di Porto Viro" határozta meg, mely a velenceiek által létrehozott hidraulikus mérnöki munka remekműve (a Pó-folyó medrének eltérítése, mely megakadályozta a lagúna földdel való feltöltődését), amit 1600 és 1604 között valósítottak meg. Ebben a periódusban erősödött meg Contarina és Donada, ami arra késztette Chioggia püspökét, hogy önálló egyházközséget alapítson.
Ezt követően a két település sorsa a Köztársaságtól függött és így a 18. század végétől az Osztrák birodalom részévé váltak - az osztrák fennhatóság 1866-ban ért véget. 1928-ban egyesítették a településeket eleinte Taglio di Porto Viro, majd egyszerűen Porto Viro név alatt. Feltehetőleg Adria közbenjárása miatt (úgy gondolták, hogy az erősödő központ veszélyezteti Adria hatalmát) egy királyi rendelet újra szétválasztotta a két várost.
1995 január 1-jén vált önálló településsé és Rovigo tartomány harmadik központjává Porto Viro.
Donada és Contarina városok egyesüléséből született Porto Viro, a Pó-delta Veneto-i Regionális Parkjának egyik legfontosabb városa. Területét délen a Po di Venezia és a Po di Maistra, nyugaton a Collettore Padovano, és északon a Po di Levante vize veszi körül. Keleten horgászatra alkalmas völgyek sorozata és lagúnák választják el az Adriai-tengertől.
Az első helytörténeti adatok – i.e. 1000 körül – az ókori venétekig vezethetők vissza, akiket az etruszkok, görögök, majd a rómaiak követtek. Innen származik az "Eracle di Contarina" bronzszobor (i.e. 500-ból), melyet jelenleg az Adria-i Nemzeti Régészeti Múzeum őriz.
A rómaiak építették a Septem Maria kereskedelmi központot a Popilla út mentén, amely Rimini és Aquileia között teremtett kapcsolatot.
1484-ben a Velencei Köztársaság uralma alá került. Ezt követően számos velencei nemesi család telepedett le ide: Contarini, Donà, Pisani, Cappello, Pesaro és mások. Udvarházaik körül több falu alakult ki – ezek ma is tanúskodnak nevükkel eredetükről és a velencei hatásról.
A terület jelenlegi alakját a "taglio di Porto Viro" határozta meg, mely a velenceiek által létrehozott hidraulikus mérnöki munka remekműve (a Pó-folyó medrének eltérítése, mely megakadályozta a lagúna földdel való feltöltődését), amit 1600 és 1604 között valósítottak meg. Ebben a periódusban erősödött meg Contarina és Donada, ami arra késztette Chioggia püspökét, hogy önálló egyházközséget alapítson.
Ezt követően a két település sorsa a Köztársaságtól függött és így a 18. század végétől az Osztrák birodalom részévé váltak - az osztrák fennhatóság 1866-ban ért véget. 1928-ban egyesítették a településeket eleinte Taglio di Porto Viro, majd egyszerűen Porto Viro név alatt. Feltehetőleg Adria közbenjárása miatt (úgy gondolták, hogy az erősödő központ veszélyezteti Adria hatalmát) egy királyi rendelet újra szétválasztotta a két várost.
1995 január 1-jén vált önálló településsé és Rovigo tartomány harmadik központjává Porto Viro.
